Aszófő, Balatonfüred és Tihany, ahol nem csak érdekes látnivalók, hanem a Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjeggyel rendelkező szolgáltatók is várják a látogatókat.


A Balaton-felvidék KÜLÖNLEGES és EGYEDI értékeket hordoz, melyek arra várnak, hogy felfedezzék őket.

Három Balaton parti település, Aszófő, Balatonfüred és Tihany, ahol nem csak érdekes látnivalók, hanem a Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjeggyel rendelkező szolgáltatók is várják a látogatókat.

 

TIHANY: A Balatonba nyúló félszigeten fekvő Tihany az ország egyik legszebb települése. Pezsgő idegenforgalmi és kulturális élete nagy számban vonzza a turistákat. Messziről látható az Apátság kéttornyú temploma, amely mára a Balatont szimbolizáló jelkép lett. Szépen felújított régi épületei egy hajdani halász és földműves falu emlékét őrzik. A félszigetet körülölelő Balaton a legváratlanabb helyeken lep meg bennünket csodálatos panorámával, az apátsági templom a félsziget eldugott részeiről is látható. A Belső tó nemcsak különös vízi élővilágával varázsolja el a látogatókat, télen korán befagyó víztükre messziről idevonzza a korcsolyázni vágyókat. Tihany határában kijelölt turista utakon kellemes sétákat tehetünk a Barátlakásokhoz, az Aranyházhoz. A Belső tó partjának legelőire visszatelepítették az ürgéket, a dombokon juhnyáj és szürke marha gulya legel. A komp Szántódra viszi a látogatókat, de menetrendszerű hajójárat is üzemel. Fizetős és szabad strandok, kalandpark, múzeumok, szombatonként helyi termék piac szolgál ki minden igényt. Tihany legendái közül a legismertebb a kecskeköröm legendája: egy néma leány legeltette aranyszőrű nyáját a félszigeten, amikor a Balaton királya tejet kért tőle beteg fiának. A tejért cserébe megoldotta a leány nyelvét, akinek szépsége és szava mindenkit elvarázsolt. Ám ő egyedül csak a hullámkirály fiát szerette, amiért haragjában a Balaton királya elragadta a nyájat – a tó ma is hányja ki a kecskekörmöket. A leányt pedig ki tudja hol, sziklába zárta, és azzal sújtotta, hogy minden hangos szóra felelnie kell. Ez egyben a visszhang keletkezésének is a története.

ASZÓFŐ: Aszófő a Balaton északi partján, a Tihanyi-félsziget lábánál fekszik, ott ahol a balatoni 71-es út, elhagyva a félszigetet, egyenesen északnak tart. Tihany felől közelítve a domboldalra felkúszó község a középen magasodó templomtornyával már messziről felkelti a figyelmet. A falu felett elterülő Vásárhegy és a domboktól körülvett település már a rómaiak idején is lakott volt. A falu déli oldalán található kövesdi templomrom is római épület maradványain áll. Neve Aszófő, száraz völgyet jelent. 1093-ban ”Azzofeu“ néven említik és a tihanyi apátság birtoka, később a veszprémi káptalan és nemesek is szereztek itt birtokokat. Aszófőn folyik át a Vékény vagy Séd patak. Vize ma is ott csobog a házak falánál, egykor számos malmot hajtott. Némelyiknek régi kereke még látható az egykori malomépület oldalánál, így az országút előtti első háznál. Aszófő körzetében a középkorban három falu állott: Kövesd, Örvényes és Apáti, utóbbi már a Tihanyi félsziget nyakánál, az árkon belül. Kövesd község első hiteles említésével 1211-ből találkozunk, akkor a tihanyi apátság birtoka. Temploma a feltárás adatai szerint 1260-70 körül épült. A községgel együtt 1552 után pusztult el, amikor Veszprémben már a török volt az úr, és a Gyulaffyiak támadása miatt a veszprémi pasa parancsára a tóparti falvakat a lakossággal együtt a törökök elpusztították. A török kiűzése után, a XVIII. századtól kezdődően békés korszak következett a falu életében. A XIX. század közepén lakosai betelepítették szőlővel a falu keleti oldalán található Vörösmáli dűlőt, majd a következő évtizedekben a ma már műemléki védelem alatt álló pincesor is megépült. 1834-ben elkészült az új római katolikus templom, ami ma felújított formájában várja a híveket és turistákat egyaránt.


Ladányi János