Csabrendek
Csabrendek a Bakony utolsó nyúlványán a 374 méter magas Csúcsos-hegy lábánál fekszik. A nagy kiterjedésű községet az „Öreg-hegy” mint egy ölelő kar tavasszal virágzó pompájával, ősszel ezerszínű szépségével fogja körül. Az örökké zöldben ékeskedő fenyvesei pedig egész évben melegséggel töltik el a vidéken élők szívét. Mérsékelt éghajlati adottságai, örökké azúrkék égboltja pedig nem véletlenül ragadtatja az itt élőket arra a gondolatra, hogy Csabrendek a „napfény országa”.
Községünk épített és természeti értékei településünk több évszázados dicsőséges múltját megidézik, a jelenben az itt élők és az ide látogatók számára ezek az értékek a nyugalmat, a szépséget és a kikapcsolódást, a jövőben pedig a lehetőségek már meglévő, sokrétű és gazdag alapját jelentik. Épített egyházi (templom, kápolna, templomromok) és világi (kastélyok, kúriák) emlékei, természeti kincsei (bővízű források és csermelyek, szőlőhegy, erdőségek), valamint kitűnő földrajzi fekvése teszi vonzóvá Csabrendeket mindenki számára.
 

Barcza-kastély

Községháza

Sétánkat kezdhetjük községünk központjából, ahol ma valamennyi fontos intézményünk és középületünk megtalálható. A régmúltban is itt volt Csabrendek legfontosabb helye, ugyanis évszázadokon keresztül itt elégítette ki egy, a még a római időkben épített kút a lakosok vízszükségletét. (Jelenleg a bővízű forrás meglétéről a kiépített vízmű tanúskodik.)
Csabrendek szívében helyezkedik el szintén impozáns, felújított épületével a község Önkormányzata és a Községi Könyvtár és Művelődési Ház a régi Barcza-kastély lerombolt épülete helyén.
A Barcza-kastélyt olasz tervezők tervezték, és kőművesek építették, amely sajnos ma már nem látható.
A kastély helyén felépített jelenlegi épület (Községháza) megidézi toronyszobás elődjét, amelynek felső szintje ma „Öreghegy Vendégházként” várja vendégeit.
Az épület mögötti parkosított terület, a Barcza-kert kitűnő lehetőséget biztosít a pihenésre vagy a sportolni vágyók számára, valamint a különböző szabadtéri rendezvények lebonyolítására. Hűs árnyat adó hárs-, juhar- és platánfái átvészelve a 20. század pusztításait, a Barcza-család gazdagságát idézik.

Fekete-kastély

Csabrendek központjából sétánkat a Magyar utcán folytatjuk. A meredek, de kedves régi házaival mégis hangulatos utcán felérve szemünk elé tárul az egyik, épen megmaradt kastélyunk épülete. Feltehetőleg a 18. század második felében, barokk stílusban épített kastélyt többször átalakították. A jelenleg magántulajdonban lévő Fekete-kastély egykor Csabrendek legnagyobb birtokosának, a galánthai Fekete családnak a tulajdona volt.
Fekete György – aki elnyerte a család számára a grófi címet – felesége, Nicky Anna hozományaképpen került a Fekete család birtokába Rendek. Fiuk, János 1741-ben született Csabrendeken. Fekete János a felvilágosodás eszméit lelkesen hirdető író és költő, aki a nagy franciával, Voltaire-rel levelezett és akinek sajnálatos módon összekapcsolódik neve a családi vagyon szétforgácsolódásával. (Fekete költeményeiről így nyilatkozott Voltaire: „Bora jobb, mint versei.”) Jelenleg magántulajdonban van.
A Fekete-kastélynak néphagyományban őrzött legendája szerint, Fekete gróf Jelasich horvát bánnal adósságba keveredett. Kölcsönt vett fel, amelyért zálogba adta csabrendeki birtokát. A záloglevél pontosan megjelölte mikor, melyik napon kell visszafizetnie az adósságot. Fekete János gróf a meghatározott napon elküldte tiszttartóját a zálogpénzzel, csakhogy a kölcsönt adó uraság fondorlatosan elébe küldte egy emberét azzal a céllal, hogy letérítse fontos útjáról. Becsalta egy út menti fogadóba, ott megvendégelte, s valószínű, hogy le is részegítette. Eszmélése után a tiszttartó felkapott lovára, hogy küldetését teljesítse, vágtatott Csabrendek felé, de amire megérkezett, beesteledett. Régen túljárt már a megadott határidőn, így a pénzt nem vették át tőle. Fekete grófot nagyon bántotta, hogy elvesztette birtokát, s az a szóbeszéd járta, hogy még halála után is visszajárt. Fekete lován ülve, szellemlovasként vágtatott végig a kastély bástyáin és ijesztgette az új tulajdonost és annak háznépét.

Oszterhueber-kúria

Ha sétánkat a Fekete-kastélytól balra folytatjuk, az Oszterhueber-kúria szépen felújított épülete mellett haladunk el. A 18. század végén épült az Oszterhueberek által. A család csabrendeki ágának megalapítója a sümegi születésű Oszterhueber György (1790-1868), aki Széchenyi István jószágigazgatójaként elsőnek szerzett birtokot Csabrendeken. Felesége, Hertelendy Klára (1799-1874) öt gyermeket szült, közülük a másodszülött Péter (1818-1900) honvéd hadnagy itt élte le életét. ( Az 1848-49-es szabadságharcban való hősies részvételéről emlékezik meg az egykori Oszterhueber család kúriáját övező kőfalkerítés falában elhelyezett emléktábla.) A 19. században az épület több ízben gazdát cserélt, illetve átalakították. Jelenleg magántulajdonban van.

A kúriától egy rövid sétával a Templom térre juthatunk. A „Templom-dombon” – amelyről tiszta időben láthatjuk a Kőszegi-hegységet, vagy akár az Alpok vonulatait – 1785-97 között épült római katolikus templomunk későbarokk stílusban Szt. Lőrinc vértanú tiszteletére,de az első csabi templom védőszentjének, Szent Istvánnak a képét is elhelyezték a főoltár felett. Mellette fa harangláb állt. Első jelentősebb felújítására az 1885. június 4-én pusztító tűzvészt követően került sor, amikor leégett a templom zsindellyel borított tetőzete. A torony – melyet csak két évvel előtte fejeztek be – négy harangjával és a toronyórával együtt alázuhant a boltozatra. A károkat még abban az évben kiigazították, s három új harangot is öntöttek. 1922-ben villámcsapás, 1948-ban-ban orkán rongálta meg az épületet. 1969-ben teljes körű külső felújításra került sor, 1973-ban készültek mai belső festményei. Két harangja közül a 7 mázsa súlyút 1905-ben-, a nagyobbikat, 10 mázsást, 1929-ben öntötték.


A templom 1890-ben készített orgonája Osztrák-Sziléziai eredetű. Készítője: a jagendorfi Gebrüder Zieger.
Legkorábbról ismert, – részben – máig megőrzött építészeti emlékei az egyházi épületek. Csabrendek területén, illetve annak határában az Árpádkor idején öt olyan település volt, amelyek önálló egyházzal rendelkeztek, papjai az 1333-34 évi pápai tizedben is említésre kerültek. A rendeki, csabpusztai, szentistváncsabi templomok romjai ma is azonosíthatók, míg a mai Csabrendek külterületeihez tartozó hobait és a tárkánypusztait csak leírásokból ismerjük.


A mai római katolikus templomunk dombja alatt áll az egykori Rendek falu temploma, illetve annak megmaradt romja. Az észak-nyugati sarok és a déli homlokzat a befalazott félköríves ablakok teljesen Árpád-koriak, a félköríves szentély és a sekrestye alapfalai, azonban későbbiek. A török pusztítások nyomán rombadőlt templomot 1725-ben Fekete György építette újjá. Megtartva a régi alapokat Szent Lőrinc tiszteletére szentelt kívül vakolatlan templomot 1743-ban megnagyobbították, s ekkor eredeti formája torzulhatott. A templom körül nagy kiterjedésű temető van, amelynek sírjai a templommal szomszédos óvoda bővítésekor 1953-1954-ben kerültek elő. Jelenleg a szerkezetileg felújított Rendeki templomrom gazdasági épületként funkcionál.
A településünk egyik reprezentatív terén, a Templom téren látható az Óvoda, a Plébánia épülete is, illetve a két világháború áldozatainak tiszteletére emelt Hősök emlékműve.
A Templom tértől egy rövid sétával a főutcára, a Kossuth utcára juthatunk. Itt látható Csabrendek egy másik kúriája, a Bogyay Antal-féle kúria, amelyet a 18. században építettek, – sajnos barokk jellegére utaló külsejét szinte teljesen átalakították az 1900-as években. (Bogyay Antal volt sokáig járásunk főszolgabírája.)

Bogyay-kúria

A Kossuth utcán Gyepükaján felé haladva a község északi végéhez közel, az utca keleti oldalán terül el ligetes környezetben, a falu egykori földesurainak kriptájával, néhány kereszttel, illetve a Szent Cecília tiszteletére 1882-ben épült kápolnájával az Urak temetője, ahova községünk előkelő családjai ( Bogyay, Barcza) temetkeztek.

Szent Cecília kápolna

A Kossuth utcáról balra kanyarodva végigsétálhatunk a mai Kinizsi utcán, amelyet régen „táborhelynek” hívtak ( itt táborozhattak feltehetőleg őseink), és a Hunyadi utcába érve tekinthetjük meg az 1760 körül épült barokk stílusban, kifejezetten e kornak kúriatípusa. Ekkor még Bogyay birtokként szerepel. A helyiségek un. teknőboltozatának freskóit az országszerte ismert Kernstok Károly készítette a XIX. század végén.


A betyárvilág utolsó véres színjátéka ebben a kúriában zajlott 1881. augusztus 31-én. Hátzky Kálmán földbirtokostól mint megannyi más földbirtokostól Savanyú Jóska
 és betyártársai eljöttek beszedni a betyárkonvenciót, amelynek ellenében megkímélték a birtokosok vagyonát. Bogyay Antal főbíró e napon Hatzkynál volt, amikor észrevette a rablókat, megpróbált elmenekülni. A híres betyár, Savanyú Jóska meglepte, és félelmében, Bogyay kiugrott az ablakon, majd a kint lévő betyár lelőtte.
A felújításra váró, önkormányzati tulajdonban lévő épület gondozott parkját jelenleg a kúria mellett lévő általános iskola diákjai használják sportolásra, kikapcsolódásra.

A Hátzky-kúria mellett áll községünk általános iskolája, amelynek utcára néző falán,  szoborfülkében látható Szent Borbála – tüzérek védőszentje-szobra.

A szobor eredetije Nagyváradon állt az 1940-es években, majd 1944 és 1998 között Csabrendeken őrizték.

Az iskolától Sümeg irányába haladva ismét Csabrendek központjában találjuk magunkat. Ezt az utat – mai Árpád utcát – régen „Nemesek utcájának” hívták. Az elnevezés utal az egykoron itt élők társadalmi hovatartozására. Az utcán végigsétálók számára a fennmaradt épületek is a hajdan volt gazdagságot és jómódot idézik fel. A főut mentén, Csabrendek központjában áll az emeletes, négyszögletes alaprajzú, klasszicista stílousban emelt fogadó is, amely az 1840-es évek környékén épült. (Ma “Aranyoroszlán Vendéglő.)
Ha az Árpád utcán Sümeg irányában végig haladunk, majd elkanyarodunk balra, „Öreghegyünk” irányába, szemünk elé tárul a csabrendeki szőlőhegy és az erdő gyönyörű és festői képe.

A hegy oldalára felkúszó szőlőtáblák, a közöttük megbúvó présházak és pincék látványa sajátos hangulatot áraszt.

A sétálni vágyó eldöntheti, az „alsó”, a „középső” vagy a „felső” úton szeretné bejárni a csodálatos lankákat, és gyönyörködni a festői panorámában, ahol szeme elé tárul egész Csabrendek és a községünket körbeölelő végtelen mezők és rétek; a távolban pedig a Somló. A túrázni vágyóknak pedig lehetőségük van átsétálni Sümegre is az erdőn keresztül, vagy az erdőben kirándulni akár lóháton is. (Ezeket a túraútvonalakat a jelzések is mutatják.) Akik mégis a szőlőhegyet választják, a felső úton haladva visszajuthatnak községünkbe. Ez az út a kirándulót a Somos utcába vezeti, ahol érdemes egy kicsit elidőznie. A kis utcácska hangulatos házain kívül más, figyelemreméltó élményben is részesülhetnek. Ez pedig a csabrendeki Kőfejtő lenyűgöző varázslatos vidéke.
A 70-es években felhagyott U alakú kőrisfákkal övezett bányaudvarának atmoszférája magával ragadja és lebilincseli a hatalmas kősziklák közt sétálókat. Községünk tervei szerint a kitűnő akusztikájú Kőfejtő majdan mint kőszínház adhat otthont a különböző kulturális rendezvényeknek. A sziklaoromról pedig az alattunk elterülő Csabrendek szinte valamennyi része és vidékünk sokszínű látványa tárul elénk.
A túrázni vágyók számára tökéletes lehetőség, és egy izgalmas kirándulás lehet, ha Nagytárkány, illetve Nyirespuszta irányában nekivágnak az erdőnek. Az útvonal számos látnivalóval kecsegtet. A községtől DK-re kb. 2 km-re a Csúcsoshegy oldalán – külön kiemelkedés tetején – áll az ún.Banyavár.

Kb. 50 m átmérőjű kör alakú sáncolás és árok egy belső, 30 m átmérőjű gyűrűt vesz közre, mely mint egy 5 m magasra emelkedik s ennek közepén 5 m átmérőjű kör alakú sík rész az – feltehetőleg római kori – erődítmény legmagasabb része, ahol habarcsba kötött kőfalazat omladékai látszanak. Keskeny feljárattal lehet megközelíteni a legbelső részét.
A nyiresi erdőn keresztül elérhetünk a nagytárkányi halastavakhoz, ahol kitűnő lehetőség nyílik egy szép délután eltöltésére. A tavaktól pedig egy rövid kirándulással könnyen megközelíthető az 1971-ben védetté nyilvánított darvastói bauxitlencse, amelynek páratlan, vörösen izzó látványa maradandó élményt jelent mindenki számára.

Forrás: http://www.csabrendek.hu/